Helyi címer, zászló

Álló, háromszögű, arany szegélyű pajzs kék mezejében alul zöld hármashalom, benne lebegő, szárán összefogott három arany búzakalásszal. A középső, magasabb halmon stilizált, terebélyes lombú ezüst diófa áll. A fa lombja és a hármashalom között lebegő, felfelé fordított, félig felajzott arany íj vörös nyílvesszővel. A nyílvessző egyúttal a középső dombon áll.

A pajzsot két oldalról szárán alul összefogott 1-1 zöld pálmaág övezi. A pajzs felett lebegő, fecskefarok-végződésű arany szalagon feketével nagybetűs DIÓSBERÉNY felirat. A településnév előtt és után 1-1 díszpont.

A községi jelképek tervezéséhez a kiindulópontot Diósberény régi, feudális korból fennmaradt pecsétlenyomata jelentette, mely két pálmaág által övezett csoroszlyát és ekevasat ábrázol, köztük három búzakalásszal.

A pecsétkép mellett a településnév is szerepet kapott a tervezésben, hiszen jelentős információkat hordoz: egyrészt diófákkal benőtt helyre utal, másrészt a község legkorábbi történelmét idézi: a besenyőkhöz tartozó "berény" katonai segédnépek letelepedését jelzi, ők voltak az első lakók a Szent István-kori társadalom kialakulásakor, hasonlóan a szintén Tolna megyében található Értény községhez, ahol a besenyő "érdem" szó a település neve. Szent István jelentős támogatást adott Koppány leverése után a katona-népek otthon-teremtéséhez.

A berényeket a címerben a vörös nyílvessző szimbolizálja. A településnév tehát képileg jelentkezik a pajzson a nyílvessző és diófalevél együttesével.

A ma is érvényes régi pecsétmotívumok alkalmazásával a történelmi hagyományok élnek tovább a címerben. A mezőgazdasági jelképek között már a régiek is három búzakalászt ábrázoltak. Nem véletlenül, hiszen a hármas az egyik legfontosabb szakrális szám. A hármas szám megjelenése a címerpajzsokon a vallást képviseli tehát. A három azt szimbolizálja, hogy Ég és Föld találkozása létrehozta az Embert, s ezzel teljessé lett az isteni megnyilvánulás. A három ezért a totalitást, az isteni rendet, a tökéletességet, a világmindenség rendjét, a Világ hármas osztottságát jelképezi. Az emberi élet is ehhez a számhoz kapcsolódik: két emberből lesz a harmadik, ki fölébe nő a másik kettőnek.

Figyeljük meg: a címerekben szereplő hármashalmok, mint államcímerünkben is, a középső halom mindig magasabb a szélsőknél. A legfontosabb hármasok: múlt-jelen-jövő, Szentháromság, a 3 bibliai pátriárka, a 3 isteni erény, Krisztus, mint király-pap-próféta, 3 királyok Betlehemben stb.. A mítoszoknak, meséknek, mágikus népi eljárásoknak is kedvelt száma a három: 3 élet, 3 árva testvér, 3 próba, 3 kívánság, s a köznyelvben 3 a magyar igazság. Mindezekről beszélnek tehát a címertervekben megjelenő 3 nyílvessző, hármashalom, 3 diólevél, 3 kalász.

A címertervek színei a heraldikai szabályok figyelembevételével kerültek alkalmazásra. Mint minden kultúra, a címertan is a kozmikus világhoz kapcsolja a színeket. Ennek megfelelően a pajzsokon megjelenő színek szimbolikus jelentéstartalma a következő:

Fémek:
arany (Nap): értelem, ész, tekintély, erény, hit, erkölcsösség.
ezüst (Hold): bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség.

Színek:
vörös (Mars): hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség.
kék (Jupiter): állhatatosság, elvhűség, bizalom, ellenálló képesség.
zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, remény, boldogság, egészség, szépség.

A település zászója fekvő téglalap alapú, mérete megegyezik a millenniumi emlékzászló méretében (135 x 90 cm), anyaga  selyem. A  lobozó 90 fokkal történő elforgatásával jön létre.

A lobogó álló téglalap alakú, 2:1 arányú

A zászlón és a lobogón megjelenő színek árnyalati tónusa mindig a címerpaajzson megjelenő színnel azonos, illetve azt leginkább megközelíti.